Mi a hiperautomatizálás? Itt az 5. ipari forradalom?

Ez az elgondolás, ami messze túlmutat az emberek által végzett ismétlődő manuális feladatok gépesítésén, olyan üzleti folyamat automatizálására vonatkozik, mely magába foglalja a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) és a mesterséges intelligencia (AI) illetve a gépi tanulás (ML) kombinációját. 

Ipari forradalmak áttekintése - út a hiperautomatizációig

• Az első ipari forradalmat, amely a 18. század és a 19. század második fele között zajlott, az iparosodás forradalmának is nevezhetjük, melynek során gőzgépeket használtak a textilipar automatizálására.
• Egy évszázaddal később a második ipari forradalom, 1870-1918 között, elhozta az elektromosságot és a belső égésű motort. Ezt az időszakot a technológiai érettség korszakának is nevezhetjük.
• Majd a 20. század végén a harmadik ipari forradalom során megjelent a digitalizáció és a folyamatautomatizálás.
• Nem kellett sokat várnunk a negyedik ipari forradalomra (4.0), ami valamikor a 2000-es évek elején kezdődött, és nevezhetjük akár az okoshálózatok idejének is. Ez a változás a robotizációt, a tárgyak internetét (IoT) és a mesterséges intelligenciát (AI) hozta magával.  A negyedik ipari forradalom tulajdonképpen az a korszak, amit az IoT, Dolgok Internete (Internet of Things) korának is neveznek. Az IoT a hálózatba kapcsolódó (okos)eszközök valamilyen fokon automatizált „okosrendszerét” jelenti. A negyedik ipari forradalom és az IoT szülötte például az önvezető autó, ami szintén hálózatba kapcsolódva képes az önvezetésre.

• Szinte még meg sem értettük, milyen hatásai vannak az előzőnek, már nyakunkon a következő, az 5. ipari forradalom (5.0). Az 5. ipari forradalom azonban többet nyújt annál, hogy a gépeket és rendszereket összekapcsoljuk az optimális teljesítmény elérése érdekében. Ez a forradalom tovább növeli ezt a hatékonyságot és termelékenységet azáltal, hogy újradefiniálja az emberek és a gépek közötti kölcsönhatást. Az új korszak egy olyan nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb ipari valóság megteremtését célozza meg, ahol a gépek nem elveszik a munkát, hanem kifejezetten az unalmas, lélekölő, ismétlődő folyamatokat végzik el, és közben a munkások felügyelik őket. A korábbi paradigmaváltásokkal ellentétben most valami új van kialakulóban: az embereké lesz a főszerep.

Ebben az új kontextusban a hiperautomatizálás, amelyet digitális folyamatautomatizálásnak (DPA) vagy intelligens folyamatautomatizálásnak (IPA) is neveznek, úgy tűnik, hogy az egyik olyan technológiai irányzat lesz, amely a következő években a legnagyobb hatással lesz ránk.

Ez a  folyamat a fejlett országokat az újraiparosítás felé tolja, hogy visszanyerjék azt a képességüket, hogy a saját fogyasztási cikkeiket fenntartható módon elő tudják állítani. Az ipar 5.0 lényegi eleme a tömeges testre szabás, azaz egy olyan gyártási folyamat kiépítése, melynek végén minden egyes megrendelő az igényeinek legmegfelelőbb, szinte teljesen egyedi termékhez juthat hozzá, annak ellenére, hogy maga a gyártási folyamat standardizált, és kielégíti a tömegtermelésre jellemző hatékonysági elveket is. 

Nézzük meg mi is a hiperautomatizáció.

A hiperautomatizálás fokozza az üzleti folyamatok (termelési láncok, munkafolyamatok, marketingfolyamatok, stb.) automatizálását a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás (ML) és a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) bevonásával. Egy bizonyos pontig szinte minden ismétlődő feladat automatizálható, és ezek botok (egy olyan szoftver, amely automatizált feladatokat hajt végre meghatározott algoritmus szerint, interneten keresztül) segítségével tudnak működni.

A hiperautomatizálás kulcsfontosságú tényező a digitális átalakulásban, mivel kiküszöböli az emberi részvételt az alacsony hozzáadott értékű folyamatokban, és lehetőséget ad az elmozdulásra a magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatok felé, ami a jövőben jó alap lehet a high-tech iparág erősebbé válásához. 

A hiperautomatizáció kulcsfontosságú tényezővé válhat azoknak a rugalmas úgynevezett "fluid" (adaptív, digitálisan gondolkodó, reaktív és adatvezérelt) vállalatok felépítésében, amik a változásokhoz gyorsan képesek alkalmazkodni, mint például Amazon, Tesla, Google, GE.

Nézzük meg a hiperautomatizáció kulcsfontosságú elemeit.

1) Robot folyamatautomatizálás (RPA)

A robotizált folyamatautomatizálás lehetővé teszi olyan szoftverek konfigurálását, amelyek a robotok számára lehetővé teszik, hogy ismétlődő, strukturált feladatokat hajtsanak végre a digitális rendszerekben.

2) Gépi tanulás (ML)

A gépi tanulás az a technológia, amely algoritmusok segítségével tanítja meg a számítógépeket, hogy önállóan hajtsanak végre összetett feladatokat anélkül, hogy további emberi programozásra lenne szükségük.

3) Mesterséges intelligencia (AI)

A mesterséges intelligencia célja az olyan gépek létrehozása, amelyek az emberi logikus gondolkodást képesek megtévesztő pontossággal utánozva döntéseket hozni és problémákat megoldani.

4) Big Data

A Big Data olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik  olyan adatállományok feldolgozását, elemzését és kezelését, amelyek annyira nagy méretűek és annyira komplexek, hogy feldolgozásuk a meglévő adatbázis-menedzsment eszközökkel jelentős nehézségekbe ütközik. Leegyszerűsítve, a big data, mint fogalom a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozásáról szól. A Big Data prediktív elemzésben használatos, segít az optimális megoldások létrehozásában. A Big Data és a gépi tanulás (ML) találkozásából komoly dolgok sülhetnek ki.

Az egyik lehetséges felhasználási mód a hibaszűrés. A gépi látással kombinált minőségellenőrzés során a legyártott elem bármiben eltér vizuálisan a meghatározott paraméterektől, akkor a rendszer jelez, kiszűri a hibás terméket. A hibás adat generálódását is képes lehet kiszűrni egy Big Data algoritmus - ez az, amikor az anomáliát megvizsgálja az adatelemző munkatárs, és eldönti, hogy valóban hibás mérésről van szó, vagy valami más lehet a háttérben. Így lehet például hibás szenzorokat azonosítani és javítani, esetleg beállítási hibákat elhárítani.

5) Kobotok

A kobotok a kollaboratív robotika kiváló példái, más szóval olyan robotok, amelyek megosztják a feladatokat az emberi munkásokkal, és forradalmasítják a termelési folyamatokat, az emberi munka kiváltása helyett a kiegészítésen van a hangsúly. A kobotok képesek arra, hogy adott munkafolyamatban a munkaerőt kiegészítve dolgozzanak. A beépített érzékelőknek köszönhetően az emberek biztonságban vannak, hiszen a meghatározott területre való belépés észlelésekor a kobot lelassul vagy teljesen megáll.

6) Chatbotok

A chatbotok mesterséges intelligencián (AI), ML-en (gépi tanulás) és természetes nyelvi feldolgozáson (NLP) alapuló rendszerek, amelyek valós időben tudnak beszélgetést folytatni egy emberrel nyomtatott szöveg vagy élőbeszéd segítségével. A chatbot  lényegében egy olyan szoftver, ami képes az emberi beszélgetés szimulálására, utánzására. A chatbotok egyszerre több előre meghatározott adatbázishoz képesek csatlakozni és gyorsan, másodpercek alatt képesek megjeleníteni az információt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igény szerint képesek átadni különböző információkat, a felhasználók preferenciáihoz igazítva. A  chatbotok grafikus interfészen keresztül is tudnak kommunikálni.  A chatbotok esetében a kommunikáció már mindig kétirányú lesz, míg egy alkalmazásnál csak egyirányú.

Hogyan működik a hiperautomatizáció?

A mesterséges intelligenciával (AI)  és a gépi tanulással (ML)dúsított robotizált folyamatautomatizálás (RPA) lesz a magva, a hiperautomatizálási technológia létrejöttének. A korábban nem automatizálható feladatok ma már automatizálhatók lesznek, így az emberi kvalitások nagyobb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhatók, mint például döntéshozatal, adatok értelmezése, kritikai gondolkodás alkalmazása.

A hiperautomatizálás magában foglalja a különféle eszközök, például a robotizált folyamatautomatizálás (RPS) és a mesterséges intelligencia (AI) kombinálását az üzleti döntések javítása érdekében.

A hiperautomatizálási platformok változatosak, és a vállalatok már meglévő technológiái mellett is megvalósíthatók. A fő platform, ahogy elhangzott, az RPA, de léteznek intelligens üzleti folyamatmenedzsment csomagok (iBPMS), integrációs platformok (iPaaS) és információs motorok is. A hiperautomatizálás segíthet egy szervezet digitális ikertestvérének (DTO, Digital Twin Organisation) létrehozásában is, ami a virtuális reprezentációja egy terméknek vagy munkafolyamatnak , és ez a virtuális "iker" képes szimulálni azt, hogy hogyan hatnak egymásra a meglévő folyamatok és valós időben meg tudja mutatni, hol keletkezik hozzáadott érték.

Befejezésképpen nézzük meg a hiperautomatizáció előnyeit.

A hiperautomatizálásnak számos előnye van, mind a cég teljesítménye, mind a dolgozók jóléte szempontjából. 

1. Az olyan technológiák, mint például az AI, ML, RPA és NLP integrálása a cég mindennapi működésébe, lehetővé teszik a folyamatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtását, valamint a hibák csökkentését.
2. Növeli a dolgozói elégedettséget, hiszen intelligens munkakörnyezetben dolgoznak, és nem kell fáradságos, hozzáadott értékkel nem rendelkező feladatokra pazarolni az idejüket, és ez növeli a munkaerő termelékenységét és versenyképességét.
3. A vállalatok digitálisan átalakulhatnak, összehangolva üzleti folyamataikat és technológiai befektetéseiket.
4. A vállalatok működési költségeit csökkenthetik. Egyes számítások szerint 2024-re a hiperautomatizálási technológiák és az újratervezett működési folyamatok kombinálása 30%-kal csökkenti a költségeket.
5. A Big Data és a mesterséges intelligencia technológia azt jelenti, hogy az adatokból üzleti információk nyerhetők ki, és hatékonyabban hozhatók döntések.

Gyakori kérdések

---

Milyen előnyei vannak a hiperautomatizálásnak és hogyan működik?

A hiperautomatizálás megszünteti a szűk keresztmetszeteket a meglévő üzleti folyamatokban, optimalizálja azokat, kiszűri az időigényes manuális feladatokat, ezáltal biztosítja, hogy a munkaerő termelékenyebb legyen, és innovatívabb megközelítéssel álljon a problémák megoldásához.

Mi az automatizálás és a hiperautomatizálás?

A hiperautomatizálás olyan fejlett technológiák infrastruktúrája, amelyeket egy szervezet automatizálási képességeinek skálázására (áteresztőképességének növelésére) használnak. Tovább automatizálja a már automatizált folyamatokat, túlmutatva az egyéni input-on, azokon a forrásokon, amelyeket a termelési folyamat során felhasználnak.

Ki találta fel a hiperautomatizálást?

A „hiperautomatizálás” kifejezést a Gartner cég alkotta meg, akik a hiperautomatizálást 2020-ban a stratégiai üzleti folyamatmenedzsment első számú trendjének nevezték. A Gartner, Inc. a Connecticut állambeli Stamfordban működő technológiai kutató és tanácsadó cég, amely technológiai kutatásokat folytat, és ezt a kutatást magántanácsadáson, valamint vezetői programokon és konferenciákon keresztül is megosztja. Ügyfelei között vannak nagyvállalatok, kormányzati szervek, technológiai cégek és befektetési cégek. 2022-ben a Gartnernek már több mint 15 000 alkalmazottja van világszerte több mint 100 irodában. Gideon Gartner 1979-ben alapította a Gartner, Inc-t. Az eredetileg magántulajdonban lévő cég 1986-ban Gartner Group néven lett ismertté.

Milyen példát tudna mondani hiperautomatizálásra?

Dokumentumok megértése OCR (optikai karakterfelismerés) segítségével, e-mailek megértése NLP (természetes nyelvi feldolgozás) segítségével, ezután előkészítjük a készleteket és automatizáljuk a készletfeltöltést. Az automatizálási folyamatokat AI/ML (mesterséges intelligencia/gépi tanulás) segítségével javítjuk.

További blog cikkek

• Mi az a Big Data? Mire használjuk? Mi az előnye?
• A kiskereskedelmi automatizálás
• A frekvenciaváltók
• PLC-k piaci helyzetének áttekintése
• Robotikai trendek és előrejelzések 2023-ra, 1. rész
• A hajózási ipar trendjei és csúcstechnológiája 2024-ben
• Mi a különbség az automatizálás és a robotika között?
• Robotkarok és robotok a Mach-Tech és Ipar Napjai 2024 kiállításon