Hogyan használhatjuk a PLC-t a mezőgazdaságban?

Az automatizálással felesleges költségtől, időpazarlástól kímélhetik meg magukat a mezőgazdasági üzemek. Az intelligens, automatizált gazdálkodás nagymértékben javíthatja a gazdaságok teljesítményét és növelheti azok termelési hatékonyságát úgy, hogy eközben csökkentheti a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását. Megkönnyítheti az egységes termékalap előállítását, javíthatja az állatjóléti- és állategészségügyi körülményeket, átláthatóbbá és precízebbé teszi a termékek nyomonkövethetőségét. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyre jobban alátámasztja az innovatív megoldások, technológiák alkalmazásának szükségességét, a mezőgazdaság automatizálást.

A növénytermesztés mely területein használjuk a PLC-t?

Nézzünk néhány példát, hogy a mezőgazdaság mely területein tudjuk eredményesen alkalmazni a PLC-ket. 

1. A növénytermesztésnél , ha kíváló eredményeket akarunk elérni, folyamatosan szükség van a páratartalom, a tápanyagok, a vízellátás szabályozására és fényszabályozásra. A PLC segítségével termékenkénti hőmérséklet és páratartalom monitorozást tudunk megvalósítani, valamint riasztást kapni, ha a mért értékek a kívánt sávot elhagyják. Így lehetőség nyílik az esetlegesen kialakuló károk gyors megelőzésére.
2. A gyümölcs és zöldség  forgalmazásánál PLC-vel segíthetünk a mezőgazdasági vállalkozásoknak, hogy terményüket tisztán, frissen, hatékonyan csomagolva kiszállíthassák a kereskedőkhöz, fogyasztókhoz. 
   A robotok térhódításával hatékonyabban működtethetjük adott gazdaságunkat, ami által a bevételek is növekedhetnek, csökkenthetjük a környezeti terhelést, valamint megoldást találhatunk a minden ágazatot súlyosan érintő munkaerőhiány problémára is.
3. A kertészeti ágazatban fontos biztonságban tudni a termést, mivel ez a legnagyobb érték. A járőrözési tevékenységtől hatékonyabb módszer, ha megfelelő kamerák segítségével éjjel-nappal követni lehet, hogy ki jár a gyümölcsös terület közelében, illetéktelen behatolás esetén azonnali riasztás érkezhet akár a telefonunkra is. Hő- és mozgásérzékelő kamerák nagyban támogathatják a kiesőbb területek biztonságát, a bejáró vadak azonosítására is fel lehet használni ezeket, így a későbbiekben már fel tudunk készülni a hívatlan látogatókra és ezzel megvédhetjük a termést.
4. A dísznövénytermesztés területén elterjedten alkalmazott üvegházak működési elve igen egyszerű: a napfény formájában besugárzott energiát az üvegfalak beengedik, míg az így felmelegített levegő kiáramlását meggátolják. Segítségükkel költséghatékonyan hozható létre a növények számára a szabadtérinél kedvezőbb klíma. Sajnos a nyári időszakban az üvegház könnyen túlmelegedhet, míg télen a falak közel sem tökéletes hőszigetelése jelenthet problémát. A nemkívánatos hatások kompenzálására az üvegházak számos automatizált beavatkozó szervvel rendelkezhetnek, mint például motorizált ablakok és árnyékoló ernyők, fűtést és párásítást elősegítő eszközök. Az intelligens üvegházi vezérlésnél a beavatkozási döntéseket nem a pillanatnyi állapot észlelése alapján kell meghozni reaktív jelleggel, amikor azok már nem halaszthatók tovább, hanem a nemkívánatos helyzeteket megelőzően, ezeknél jóval korábban, már azok elkerülésére kell beavatkozni. Tehát az intelligens vezérlés kulcskérdése az üvegház termikus állapotának előrejelzése.  Ez azért fontos, mert így a vezérlés nem várja meg a szükséges beavatkozással a ház nemkívánatos állapotba kerülését, hanem már jó előre végrehajthatja a szükséges lépéseket, így a növények számára egyenletesebben kedvező környezetet biztosít.

Mik az Indoor Farmok?

Az üvegházi növénytermesztést az Indoor Farming hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá teheti. Az Indoor Farming alatt értjük a tökéletesen kontrollált körülmények között történő növénytermesztési folyamatokat, amelyek a hagyományos mezőgazdasághoz képest elenyésző területi és vízigénnyel járnak, jóval kisebb a karbonlábnyomuk, és bizonyos növények tekintetében idővel tökéletesen felválthatják a hagyományos módszereket. 

A mezőgazdaság világszerte fájdalmas változásokon megy keresztül, és nagy kihívások előtt áll. Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt, és a becslések szerint a következő 30 évben a globális élelmiszertermelésnek akár 70%-kal is növekednie kell ahhoz, hogy mindenkit el tudjunk látni. 

Ráadásul mindezt egyre csökkenő termőterületen kell előállítani. Ezenkívül a szükséges erőforrások, víz, energia, üzemanyag, műtrágya, vetőmag, stb. sem állnak korlátlanul rendelkezésre. A probléma megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az olyan rendszerek, amelyek kis területen, gazdaságos anyag- és energiafelhasználással nagy mennyiségű élelmiszer-alapanyagot tudnak előállítani. 

Ilyenek például az Okos Üvegházak,  amelyek egyedi igény szerinti szenzorokból, programozható kapcsolókból állnak, és folyamatos online értesítési és riasztási rendszerük van. Ezek előnye, hogy számos olyan mérést és egyéb folyamatot gyorsítanak fel és automatizálnak 

• az aeroponiás ( a növényeket a levegőben felfüggesztik, és tápanyagban gazdag oldószerekkel permetezik ),
• a hidropóniás ( a növények gyökérzete valamilyen termesztő közegben például kőzetgyapot, kókuszrost helyezkedik el )
• és az akvapóniás termelés (nincs termesztőközeg csak víz és a benne oldott tápanyagok, a növényt tehát valamilyen mechanikai módon kell rögzíteni ) során,

amelyek manuálisan elvégezve időigényesek és nagy hibahatárral rendelkeznek, emellett garantálják a biztonságos és költséghatékony működést. Ezekben az üvegházakban tulajdonképpen növénygyárakat hozunk létre, amelyek a kiszámítható döntésekkel, precíziósan meghatározott folyamatokkal és a PLC-k által szinte teljesen automatizált eljárásokkal egész évben stabil minőségű és mennyiségű növénnyel tudják ellátni a fogyasztókat. A jól működő automatizálás a növény számára mindig optimális környezeti feltételeket tud biztosítani.

Mik az Indoor Farmok előnyei?

• Az izolált termesztés, indoor farming, előnye, hogy kis területen nagy mennyiségű élelmiszert lehet előállítani. A többszintes épületek minden szintjén, állványzaton elhelyezett polcokon történik a termesztés. Úgy gazdaságos, ha 30-40 cm-enként vannak egymás fölött a polcok, tehát kisméretű, de gyorsan növő és nagy árumennyiséget biztosító növényekkel érdemes ezekben foglalkozni. Ezek a függőleges gazdaságok például 1 tonna salátát tudnak termeszteni egy hagyományos gazdálkodáshoz szükséges terület mindössze 17%-án, ami azt jelenti, hogy sokkal helytakarékosabbak, és ez egyben egy közvetlen megoldás a talajromlásra is.
• További előny, hogy a függőleges farmok akár 90%-kal is csökkenthetik a vízfelhasználást a recirkulációnak köszönhetően. Ez hatalmas előrelépést jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos gazdaságok adják a globális vízfogyasztás 70%-át.
• Mindemellett az ellenőrzött környezetben végzett gazdálkodás csökkenti a vegyszerfelhasználást, mivel nincs többé szükség növényvédő szerekre. A tradicionális gazdaságokban a felhasznált peszticidek 71%-ban  szennyezték a talajt és csökkentették a biológiai sokféleséget.

Az Indoor Farmok megvilágítása

A korszerű növénynevelő házak, indoor farmok, hatékony működésének egyik alapfeltétele a megfelelő és energiatakarékos mesterséges megvilágítás biztosítása. A növények számára nem a beérkező fénymennyiség a lényeges, hanem a fotoszintetikusan aktív sugárzás. A fény hullámhossza és intenzitása erősen befolyásolja a növények élettevékenységét és produktivitását.

A LED lámpákkal a növények életszakaszaihoz igazítva mindig az optimális spektrális összetételű és mennyiségű fényt tudjuk biztosítani. A LED-technológia fejlődésével a világítás költségei jelentősen csökkentek az elmúlt 10 évben, konkrétan a LED-es világítás költségei a felére, míg a hatásfoka, vagyis a fényenergia több mint kétszeresére nőtt. 

Viszont az új technológiák és anyagok hamarosan elavulttá tehetik a LED-eket is a beltéri mezőgazdaságban. Az egyik ilyen innovatív technológia a lézeralapú megvilágítási rendszer. Ez a rendszer majd felválthatja a hagyományos fluoreszkáló vagy LED-es technológiákat, amelyek energiaigényesek, és folyamatos karbantartást igényelnek. Egyetlen lézerforrás potenciálisan több száz fénycsövet és LED-lámpát helyettesíthet. Ha a lézeres világítás képes nagy hatékonyságú, jó minőségű, alacsony költségvetésű világítást biztosítani, akkor nagy valószínűséggel ez lesz a LED-es megvilágítás utódja.

Ma még eléggé valószerűtlennek tűnik, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszerek, vagy legalábbis egy részük nem a szántóföldön termett, hanem a 10. emeleten LED lámpák alatt. Az indoor farming technológia piaci értéke az előrejelzések szerint 2022-re eléri a 40,25 milliárd dollárt. Az új technológiai ötletek jobban integrálják az üvegházakat a körülöttük lévő világba, segítve a városi és ipari közösségeket, hogy termelékenyebbek és fenntarthatóbbak legyenek. A technológiai és gyakorlati innováció lesz a fő mozgatórugója a beltéri üvegházhatású gazdálkodás új fejlesztéseinek. Noha ezek a fejlesztések sokrétűek és sokdimenziósak lesznek, hatásaik minden bizonnyal a beltéri mezőgazdaságokban előállított élelmiszerek lehetséges mennyiségének és minőségének javítására összpontosulnak.

Összefoglalva  az üvegház eddigi történetét követve nyugodtan feltételezhetjük, hogy a globális élelmiszerrendszerek szempontjából az üvegház relevanciája tovább fog bővülni, ahogy haladunk a jövőben.

A szántóföldi növénytermesztés innovatív fejlesztései

A szántóföldi növénytermesztés kapcsán nézzünk meg egy friss innovatív technológiát.

• Egy amerikai cég kifejlesztett egy olyan technológiát, amelynek segítségével a traktor automatikusan meg fog tudni fordulni, amint azt érzékeli, hogy a megművelt tábla széléhez ért. A technológia jelezni tudja a gép kezelőjének, hogy lassítson, a gép elkezdi a fordulást, és magától megtalálja a következő sort. A gép beosztja magának az optimális fordulási rendet, ha úgy jön ki a lépés, kihagy egy-két fogást, de később visszatér. A robotkormány olyan pontos, hogy nem marad ki semmi a művelésből.  Ezzel a technológiával kevésbé fog kifáradni a gép kezelője, és a véletlenül kihagyott, vagy túlpermetezett sorok problémáját is el lehet felejteni, ahogy a sérült növényekét is. A traktorok önvezető funkciója teljesen más elvek alapján működik a személyautókhoz képest, nekik nem kell kereszteződésekben tájékozódniuk, megállni, ha például a kocsisor megtorpan, az ehhez szükséges szenzorok, kamerák hiányoznak is róluk. Valójában a traktorral bemagoltatják az adott területet, és ha ez egyszer megvan, a gép már ismerni fogja az adott táblát.
• A mezőgazdaságan is fejlődik a technika, és újabb lépést tesznek a gépek az ember nélküli jövő felé. Léteznek már nagyon összetett rendszerek, amik akár egy komplex gépflotta menedzselését is összefogják. Ez azt jelenti, hogy a gépek egymással is kapcsolatban vannak, mondjuk aratáskor ha gyorsít a kombájn, mellette a traktor is automatikusan ugyanezt teszi.
• Másik példánk a permetező robotok. Az egyedi permetező technológiával felszerelt gép lézerszkennerrel felméri a növények méretét és arányait. Ezen információ alapján pedig egy optimalizált elemzést készít a környezetéről. A permetező rendszer számos egyedi szeleppel rendelkezik, amelyekhez több, külön villanymotorral rendelkező ventilátor is tartozik. Ez a rendszer szabályozza a ventilátorok sebességét az adott növény méretétől függően. Az intelligens rendszer gondoskodik róla, hogy a növényekre a megfelelő mennyiségű növényvédő-szer kerüljön, a megfelelő helyekre, a megfelelő sebességgel. A permetezőgépek intelligens akadályészlelő és -kezelő rendszerrel is rendelkeznek, amelyek azonosítják az útjukba kerülő akadályokat, és szükség esetén meg is állítják a gépet. A robotok kompakt méretéből adódóan csökken a területeket érő fizikai terhelés, a permetezésre felhasznált szerek mennyisége, így a kiadott pénz is jelentősen csökken, ami köszönhető az önműködő gépek pontos és precíz munkájának. A friss mérések szerint egy 20000 hold méretű területen a korábbi növényvédő szerekre szánt pénzösszeg 80%-a megtakarítható egy év alatt. A költségek megtakarítása mellett ezzel a technológiával a környezetterhelés is csökkenthető.
• Még senki sem tudja, mikor tűnnek el a gépkezelők a traktorokból, kombájnokból vagy a permetezőgépekből, de nem biztos, hogy hamar, mert a gazdák szeretnek gépekkel dolgozni. A szakemberek szerint az ember nélküli gépek inkább a végtelen, egybefüggő területekre lesznek ideálisak, ahol ezek a beruházások mindenképpen megtérülnek, mivel itt elég nagyok a birtokok. Az önmagukat kormányzó gépek nagy haszna az intenzív idénymunkáknál mutatkozik meg a legjobban, mert egy ilyen időszakban naponta 12-14 órát kell megállás nélkül dolgozniuk, és rosszabb látási körülmények között is tudják folytatni a munkát, például hirtelen keletkezett porviharban vagy éjjel.

Az állattenyésztés mely területein használjuk a PLC-t?

A mikroelektronika térhódítása tette lehetővé, hogy az állattartási munkafolyamatokat szinte teljes egészében automatizálni lehet.

1. Az állattartásnál a PLC-k segítségével ellenőrizzük az ólak belső hőmérsékletét, páratartalmát és a ventilláció működését. A szenzorok mérik és naplózzák a hőmérsékletet, páratartalmat, ammónia és CO2 szintet, valamint a fénymennyiség és zajszint adatokat,melyek elengedhetetlenek a sikeres, károsodás nélküli állattartáshoz. Minél több munkafolyamatot automatizálnak, annál kevesebb lesz a hibafaktor egy-egy folyamatban, tehát az ebből származó veszteség is rögtön csökken.

2. Az utóbbi évek időjárás változása azonban előtérbe helyezte a hőstressz megfékezését, mivel ez a folyamat közvetlenül hatással van a tejhozamra. A hőstressz több milliós kárt okoz a tejelő ágazatnak minden évben.
A tehenek csökkent takarmányfelvétellel reagálnak a hőstresszre, ami a tejhozam csökkenés 40-50%-áért felelős. A PLC-vel vezérelt szenzorok  képesek a térhőmérsékletet és a páratartalmat felügyelni, emellett a légmozgás sebességét, vagy akár a sugárzott hőmennyiséget is figyelni, illetve ezen adatok alapján a ventilláció és párásító rendszerek vezérlését ellátni. A gazdaság automatizálhatósága miatt, lehetőség van a külső környezeti hatások befolyásoló hatásait lecsökkenteni úgy, hogy reagálva a magas hőmérsékletre ventillációs  technikákkal csökkentjük a hőstressz káros hatásait. Ennél a problémánál fontos, hogy árnyékoljuk az itatókat, ami segít az ivóvizet megfelelő hőmérsékleten tartani, mivel hőstressz alatt az állatok átlagosan 10%-kal többet isznak naponta. Másik fontos eszköz lehet az állatok testhőmérsékletének csökkentésére a vízpermetezők használata az istállókban.

3. Nézzünk egy hatékony példát a szarvasmarha tenyésztésben. Egy fejőrobot  a munka minden fázisát elvégzi az ember helyett, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül. Egy robot 60-80 tehenet képes ellátni folyamatosan, napi működési ideje megközelítőleg 19 óra,  a fejési átlag 25-27 liter/nap/tehén. A fejőkészülékek felhelyezését sem kell kézi művelettel elvégezni, ami már a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldást szolgálja. A fejés robotizálásának célja megszüntetni a nehéz, monoton fizikai munkát, és a nagyobb hatékonyság, jobb termékminőség elérése. Ezzel a technológiával maximálisan ki tudják használni a tehenek genetikai képességeit, mivel az ilyen módon tartott állatok már kétszer annyi tejet is képesek termelni, mint a többi társuk. A robotizált tehenészet hatalmas adatbázist állít össze, amiből minden szükséges információt megkaphatunk, ami a tehenek termelésével és tenyésztésével kapcsolatos. Prognosztizálható az a jövő, hogy a családi gazdaságokban a gazda jórészt már csak a menedzseri feladatokat látja el, mivel ma már több egyéb robot is rendelkezésre áll, az összes munkát a gépek végzik, sőt az ellenőrző és felügyeleti tevékenység jelentős részét is.

5. A másik innovatív rendszer az állatok mozgásának megfigyelésére, a lépések időegység alatti számolására épül, melynek segítségével megfigyelik az állatok aktivitását. A lépésszámlálást a nagyméretű nyakszíjon vagy az állatok lábán lévő transponderek mellett elhelyezett érzékelők, jelfogók biztosítják. Az egész napos, folyamatos aktivitás mérésével jelezhető az ivarzás ideje, de a betegségekre jellemző viselkedési formák is kiszűrhetőek a lépések ütemével.

6. Az állatok takarmányozásában az utóbbi időben megjelentek a tömegtakarmány-kiadagoló automaták (robotok)is, amelyek a tárolókból önállóan töltik meg tartályaikat és a meghatározott istálló meghatározott helyén adagolják a jászolba.

7. A baromfitenyésztés során fontos a tyúkok szemmel tartása, jólétük ellenőrzése, ami mindennapos feladat. Kamerák segítségével állandó megfigyelés alatt tartható a baromfi állomány, valamint visszanézhető a rögzített felvétel. A megfelelő környezeti feltételekről a tyúkok viselkedése  árulkodik. A túl alacsony, vagy túl magas hőmérséklet miatt, valamint a léghuzat következtében megváltozik a tyúkok viselkedése, amit azonnal észre lehet venni a megfigyelt állományon és rögtön közbeavatkozhatunk. A kellő időben korrigált környezeti tényezőkkel biztosíthatjuk a normális növekedést és megelőzhetjük a különböző betegségeket, illetve növelhetjük az intenzív tojástermelést.

A jövő az Okos Farmokkal

Az Okos Farmokkal  sokat tehetünk egy szebb jövőért a következő generációk számára. Az okos farmok hatékony rendszereket kínálnak a gazdálkodási kapacitás növelésére manapság, miközben megőrzik környezetünket a jövő generációi számára. A környezetet és a földet megfelelően és fenntartható módon kell kezelni most, hogy erős gazdaságok és gazdálkodó közösségek alakulhassanak ki a nem távoli jövőben. Gondosan megtervezett automatizálási és adattárolási rendszerek révén a gazdálkodók újszerű módokon tudják jobban kézbe venni gazdaságukat és egyben a jövőjüket. Az automatizált gazdaságok segítenek csökkenteni a víz- és energiapazarlást, miközben növelik az általános hatékonyságot és a terméshozamot. A fő cél, hogy kiváló minőségű termékeket és innovatív megoldásokat találjunk a hosszú távú öntözésszabályozási igények kielégítésére a klímaváltozás negatív hatásainak kompenzálása miatt.

Mik a monitorozás előnyei?

Minél több dolgot monitorozunk egy mezőgazdasági vállalkozásban, annál jobban tud működni egy gazdaság és annál több lehetősége nyílik a tulajdonosának arra, hogy megalapozott döntéseket hozzon nap mint nap a hatékony működéssel kapcsolatosan és ezzel a folyamatok automatizálására szolgáló megfelelő vezérlőalgoritmusokat létrehozhassa. Ahhoz, hogy az automatizálás valóban hasznos legyen, könnyen érthetőnek és könnyen módosíthatónak kell lennie. Az ilyenfajta megközelítés, a pontos és az alapos megfigyelés lépésről lépésre létrehoz egy folyamatot, amelyet a gazdaság üzemeltetője a következő logika alapján hajthat végre: például amit megfigyel elér egy előre meghatározott, általa beállított állapotot (például a víz elér egy bizonyos szintet), akkor a rendszer automatikusan végrehajt egy bizonyos műveletet adott szivattyúkkal vagy az összes szivattyúval.

Tegyük fel egy kútszivattyú áramlási sebessége egy bizonyos liter/perc ürítési érték alá csökken, akkor azonnal le kell állítani a szivattyút, és riasztást küldeni a kezelőjének. Vagy ha egy feltöltendő rizsföld vízszintje 10 centiméterre emelkedik, azonnal ki kell kapcsolni a kútszivattyút, és értesítést küldeni a kezelőjének.

A következő megfigyelt körülmények válthatnak ki még ilyenfajta eseményt a fenti példához hasonlóan, amikor is azonnali figyelmeztető üzenetet kell küldenie az automata rendszernek:

• heves esőzés egy meteorológiai állomáson
• víz áramlási sebességének változása
• dízelmotor fordulatszámának változása
• benzinszint változása
• üzemanyag-szabotázs (az üzemanyagszint gyors csökkenése)
• dízelmotoros szivattyú akkumulátor feszültség csökkenése vagy   növekedése
• nedvesség szonda szintjének változása
• vízmérő szintek változása
• szélsebesség változása
• hőfok változása pozitív  vagy negatív irányba
• páratartalom változása
• szivattyú leállási hiba
• nedvesség- vagy vízszintszonda hibája
• karbantartási figyelmeztetés

Az intelligens gazdálkodás a negyedik ipari forradalom hajnalán a mezőgazdaságban és főleg a szarvasmarha-tenyésztésben megjelent új technológiák alkalmazásáról szól az erőforrások maximális kihasználásával és a környezeti hatások minimalizálásával. Emellett a technológia alkalmazása a mezőgazdaságban és a szarvasmarha-tenyésztésben lehetővé teszi az élelmezésbiztonság fokozását az egész világon.

Összefoglaló

Összefoglalóan nézzük át még egyszer az okos farmok előnyeit, amelyek többek között a 

• termelésnövelés, a mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel kapcsolatos valamennyi folyamat optimalizálása növeli a termelési rátákat;
• víztakarékosság, az időjárás-előrejelzések és a talajnedvességet mérő szenzorok csak akkor öntöznek, ha szükséges és akkor is csak a megfelelő ideig;
• csökkentett költségek, a vetés automatizálása, a termények kezelésének automatizálása és a betakarítás automatizálása a mezőgazdaság esetében csökkenti az erőforrás-felhasználást;
• kártevők kimutatása és az állategészség minőségének javítása, a növényekben előforduló fertőzések vagy az állatok megbetegedésének korai felismerése azt jelenti, hogy a termelésre gyakorolt ​​hatásuk minimálisra csökkenthető, és az állatok jóléte javítható rövid és hosszú távon is;
• jobb fenntarthatóság, az erőforrások, például az öntözővíz megtakarítása és a talajból származó maximális haszon csökkenti a környezetre gyakorolt ​​hatást.

Az intelligens gazdálkodás erényei segíthetik az éhezés megszüntetését a túlnépesedett jövőben.

Legyen az Ön gazdasága is Okos Farm! Ha az Ön üzemében, gazdaságában is PLC-k vezérlik a főbb műveleteket és nem találja a hiba forrását, napok óta szünetel a termelés, forduljon hozzánk! Elvégezzük a szükséges programmódosítást és a hibakeresést is hatékonyan kivitelezzük. Szervízünk után újra önműködően zajlanak majd az itatási-etetési folyamatok, és a fűtés-hűtés, szellőztetés is zökkenőmentesen megy tovább, megszűnik a túlfűtött vagy alulfűtött helységek problémája.  A gyors hibaelhárítás nálunk alapvető!

Gyakori kérdések

---

Milyen gazdálkodók profitálnak a legtöbbet a farmok automatizálásából?

Mindenféle. A digitális gazdálkodók minden évszakban kiegyensúlyozott eredményeket érhetnek el a gazdaságokban, függetlenül az éghajlattól, a terméstől, a helytől vagy a talajtípustól.

Könnyű az automatizált gazdálkodás?

Sokkal könnyebb, mint sokan gondolják. Valójában, ha már automatizált a gazdaság, nehéz elképzelni, hogy ne használjunk fel mindenféle adatot az automatizált gazdaságunk működéséhez. Például nem kell többé hosszadalmas számításokat végezni a víz- és tápanyag-felhasználással kapcsolatban – mindezt a telepített rendszerünk automatikusan kiszámolja és szállítja nekünk az adatokat. A digitális gazdálkodás rendszereit úgy tervezték, hogy megkönnyítsék az életet a farmokon. Ezért az érzékelők és vezérlők felhasználóbarátok, tehát könnyen használhatók és telepíthetők.

Az automatizált gazdálkodás segít csökkenteni a költségeket?

Az automatizált gazdálkodás már most is több millió termelőnek segít világszerte, hogy jelentős mértékben csökkentsék költségeiket. Például az automatizált öntözés ütemezése azt jelenti, hogy nincs szüksége arra, hogy az emberek manuális módon végezzék el ezt a nagyon fárasztó munkát.

A szántóföldi érzékelők mindig pontosan megadják, hogy a növényünknek mik a jelenlegi igényei, és így segítenek megtakarítani vizet és műtrágyát. Kevesebb ellenőrző őrjáratot kell végezni a földeken és gyümölcsösökben, mivel mindent megfigyelhetünk a telefonunkról.

Hogyan segíthet az automatizált gazdálkodás a termésminőség javításában?

A termés minősége attól függ, hogy a növény igényeihez mérten megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot tudunk adni. Ahhoz tehát, hogy jobb minőségű, egészségesebb növényeket termeszthessünk, valós időben mért, pontos adatokra és szuperprecíz öntözőrendszerre van szükség, amely minden egyes növény számára minden csepp vizet és tápanyag megfelelően szabályoz. Az automatizált gazdálkodás segítségével távolról is nyomon követhetjük a szántóföldi körülményeket, így gyors döntéseket tudunk hozni szükség esetén, amelyek javítják a termés minőségét.

Milyen előnyei vannak az automatizált gazdálkodásnak?

Növeli a mezőgazdaság termelékenységét és csökkenti a termelési költségeket, gátolja a talajromlást, csökkenti a vegyszer alkalmazását a növénytermesztésben, elősegíti a vízkészletek hatékony felhasználását, javítja a gazdálkodók társadalmi-gazdasági helyzetét, csökkenti a környezeti és ökológiai hatásokat.

Kifizetődő-e az automatizált gazdálkodás?

Határozottan igen, az eddig mért adatok alapján a termelékenység kb. 15%-kal és a profit pedig 20%-kal nőtt azokon a farmokon, ahol intelligens gazdálkodási eszközöket vezettek be.

Bio-e az okos gazdálkodás?

A hagyományos mezőgazdaságban a nem kívánatos növényeket gyakran gyomirtó szerekkel irtják, ami vegyszer. Az intelligens mezőgazdaságban a növények természetesen szabályozottak, így nincs szükség vegyszerekre, minden folyamat organikusan működik.

További blog cikkek

• Különböző típusú ipari automatizálási rendszerek
• Mi az a Big Data? Mire használjuk? Mi az előnye?
• A 6. ipari forradalom: az intelligens gyártás felvirágzása
• A programozható logikai vezérlő ipari alkalmazásai
• Mi a hiperautomatizálás? Itt az 5. ipari forradalom?
• Mit kell tudni a PLC- programozásról?
• Mit jelent a mezőgazdaság automatizálása?
• Az automatizálás előnyei és költségei